Hazugságunk színpadán
Újra itt vagyok veled. Csak ülünk, te és én egymással szemben. Úgy teszünk, mint két ismerős, akik között minden rendben. Udvarias köröket teszünk, miközben pontosan tudjuk, most is csak megfutamodunk.
olvass továbbÚjra itt vagyok veled. Csak ülünk, te és én egymással szemben. Úgy teszünk, mint két ismerős, akik között minden rendben. Udvarias köröket teszünk, miközben pontosan tudjuk, most is csak megfutamodunk.
olvass továbbÉrezted már azt, hogy hiába jön a nyár, megint egy helyben toporogsz? Igen, nem futsz, csak toporogsz. Valljuk be, ezzel nem sok kalóriát lehet elégetni. Ahogy a listákkal sem, meg a be nem tartott, magadnak tett ígéretekkel. A motiváló képekről a faladon, a telefonodban és a füzeteidben, már ne is beszéljünk
olvass továbbVannak emberek, akik jóban-rosszban mellettünk állnak; velünk nevetnek az élet szép pillanataiban és velünk sírnak a nehéz időkben – ők a földi őrangyalaink, másnéven a barátaink. Összegyűjtöttük kedvenc filmjeinket a barátságról.
olvass továbbAz az igazság, hogy néha az élet kemény lesz számunkra. Néha a "maradok" helyébe a "vigyáznom kell mostantól magamra" lép.
olvass továbbAkkor kezdem az elején. Ma reggel elmentem a piacra. A tegnap esti furcsa szél úgy kicsinált, hogy kosárral a kezemben kóvályogtam a paradicsomok és káposzták között. A végső döfést a hentes pultból rám kacsintó csirke adta, aki a szemembe nézett és gyilkosnak nevezett.
olvass továbbMint egy csonthéjas, kívülről keménynek tűnök. Tévedés. Tévedések.
olvass továbbA szakításom után a vigasztaló szavak tengerében fel-fel bukkant egy bűvös szó, ami úgy hangzik Tinder. Kétkedve szemléltem a rám szegezett baráti tekinteteket; ők engem, én őket nem értettem. Annyira nagy a baj velem, hogy online kellene új párkapcsolatot keresnem? Vagy a mai világban az instant kávét szürcsölve már az ismerkedésre is mindenki instant megoldást keres?
olvass továbbMindig is hinni akartunk abban, hogy felnőve majd rábukkanunk a boldogságra. Hogy sokkal bölcsebbek leszünk, és irányítani tudjuk az sorsunkat. Olykor azonban az élet másképpen osztja le a lapokat, és te ott találod magad a nagy boldogtalanság-kupac tetején, és nem érted, hogy hogyan juthattál oda.
olvass továbbKönnyű azt mondani, és gyakran mondjuk is, hogy valaki menekül az érzelmek elől. Gyakran mondjuk, hogy valaki menekül az elköteleződés a felelősség elől. És valójában rengetegen vannak, akik ezt teszik.
olvass továbbVannak olyan férfiak, és nők, akik játékosok. Belcsúsztál már ilyenbe?
olvass továbbAmikor a gondok feltornyosulnak, amikor a lelkünk megbántódva, fájdalmába fordulva piheg, gyakran magunkba tartjuk a kínzó történéseket, és nem osztjuk meg senkivel. Néha azért, mert nem akarunk terhelni vele másokat, hiszen úgy véljük, hogy mindenkinek ott van a maga baja. Néha meg azért, mert nem akarunk, nem tudunk még beszélni róla.
olvass továbbAzért nehéz annyira, hogy még csak elképzelni tudlak, és hogy nem vagy itt, mert így elpazarolunk dolgokat.
olvass továbbAlapvetően olyan emberekkel szeretünk kapcsolatot létesíteni, akik mellett úgy érezzük, nem kell feszengenünk, nyugalom és melegség jár át, akik érdeklődnek irántunk, és akiknek érdekel a mondandójuk. Természetükből fakadóan elragadó emberekkel szeretjük körülvenni magunkat.
olvass továbbNéha a legfurcsább történetekből lesz a legszebb sztori. Sokáig fogalmam sem volt arról, hogy mit jelent a tökéletes pillanatban lenni. Létezett a múlt, a jövő és a köztes időnek a vegetálása. Aztán egyszer csak valami megváltozott.
olvass továbbEz itt a te életed, és senki másé. Ki felel a saját személyes boldogságunkért? Csak mi, magunk. Nincs ebben ellenérzés, sem pedig kérdőjel.
olvass továbbMindenki így van vele, várja. Felnőttnek lenni? Csoda. Szabadság. Álom. Lehetetlenség kivárni, folyamatosan üldözni kell, megelőzni. Átugrani fontos pillanatokat, a világba kiáltani, hogy én már nagy vagyok, hagyj békén.
olvass továbbMinden ember érzi azt, hogy ki az, aki veszélyes számára. Veszélyes, a szó pozitív értelmében. Látom a kapcsolatokat magam körül és bevallom, félek, mert itt már nem az számít, hogy mit érzünk.
olvass továbbMegszámlálhatatlan napja csak várok rád. Te emlékszel egyáltalán arra a pillanatra, amikor először hazudtad a szemembe a szép szavak ígéretét? Te talán nem, de én minden mondatodat szívtam csak magamba. Majdnem úgy, mint azt az utolsó szál cigit a szobád szőnyegén.
olvass továbbNőként azt kell mondjam, hogy vonzó egy férfiban, ha magabiztos, ha van öntudata és kiemelkedik a középszerűségből. De ez egyet jelent-e azzal, hogy a nőknek alfahím kell? Illetve, hogy a magabiztos, tökös pasas valóban egyenlő-e az alfahím címkével? Ez már egy sokkal bonyolultabb, összetettebb kérdés.
olvass továbbHányszor szenvedtünk el sérelmeket az örökös újra kezdőktől? Miért? Mert a javítás helyett Ő éppen újrakezdte és már csak a hátát láttuk.
olvass tovább